A török angóra régi származású macska, és rendszeresen keverik a perzsával. A török angóramacska Ankarából eredeztethető, és a mai napig találkozhatunk vele az ankarai utcákon barangolva.

Nagy-Britanniába a tizenhatodik században került Franciaországon át. Itt fehér perzsamacskákkal pároztatták őket, hogy így kialakulhasson a perzsák hosszú, selymes szőrzete. Sokak szerint a török angórák eljutottak Amerikába is, ahol nagy szerepük volt a Maine Coon kialakulásában. Ez a cica nem túl nagytermetű, hosszú testű és pamacsos fülű. Szőrzete selymes és sima, nyakán jellegzetes szőrgallérral. Az angóra nyugodt és önálló, valamint viszonylag könnyen tanítható. Jól alkalmazkodik, a gyerekeket kifejezetten szereti. Az angóra nőstények többnyire négy-öt kölyköt fialnak, de előfordul, hogy az alomban egyszerre hat-hét kismacska nyávog. Sokféle színben tenyésztik, de az eredeti fehér megmaradt még a színes macskák bundájában is. Az angóramacska feje hosszúkás, állkapcsa erős. Nagyobb a füle, mint a perzsa macskáé, a vége pedig hegyes és pamacsos. Szeme nagy, törzse hosszú, csakúgy, mint a farka, amely a vége felé elkeskenyedik. Végtagjai izmosak, mancsa kerekded. A török angóramacska következő színekben fordul elő: fehér, fekete, kék, lila, krém, vörös, csokoládé, fekete füst, kék füst, cirmos, ezüst cirmos, vörös cirmos, barna cirmos, kék cirmos, kék-krém cirmos, teknőctarka, kalikó, halvány kalikó, kék-krém és a bicolor különböző változatai. Az angóra a sok keresztezés után sok időre eltűnt, majd Ankarából importált angórákat kitenyésztve amerikai tenyésztők újra beírták a török angórát nagy macskakönyvbe.